A műanyag-újrahasznosító rendszerben a műanyag aprító kulcsfontosságú szerepet játszik a nagy -méretű, nagy- szívósságú vagy szerkezetileg összetett hulladék műanyagok elsődleges szakításában és térfogatcsökkentésében. Folyamatfolyamata nem elszigetelt lépés, hanem olyan szakaszokból áll, mint a takarmány-előkészítés, aprítási művelet, a kiürítés szállítása, majd a folyamatos előkezelés és vezérlés kialakítása. Ez homogenizált alapanyagot biztosít a későbbi aprításhoz, mosáshoz, válogatáshoz, sőt granuláláshoz.
A takarmány-előkészítési szakasz a folyamat áramlásának kiindulópontja, amelynek célja a nyers műanyaghulladék közvetlen aprításra alkalmas formává alakítása. Nagyobb-térfogatú anyagok, például egész műanyag hordók, nagy raklapok, autó lökhárítók és vegyszertárolók esetén a nem-műanyag tartozékokat (például fém támasztékokat és gumitömítéseket) először kézzel vagy mechanikusan kell eltávolítani. Egyszerű vágásra lehet szükség, hogy megakadályozzuk, hogy idegen tárgyak kerüljenek az aprítókamrába, és ne károsítsák a pengéket vagy befolyásolják a szakító hatást. Ezt követően az anyagot egy szállítóberendezés (például láncos szállítószalag vagy hidraulikus emelőplatform) segítségével az aprítógép bemenetébe táplálják. A szállítási sebességnek meg kell egyeznie az iratmegsemmisítő feldolgozási kapacitásával, hogy elkerülje az anyag felhalmozódását vagy az alapjáratot. Könnyű, bolyhos vagy erősen összegabalyodott anyagok (például nagy tekercs fólia vagy kötegelt szőtt zacskók) esetén lapítási vagy tömörítési intézkedésekre van szükség a stabil adagolás és az aprítási zónába való zökkenőmentes bejutáshoz.
Az aprítási szakasz az egész folyamat magja. Miután a hulladék műanyag belép az aprítókamrába, két vagy több viszonylag forgó, mozgó penge és rögzített penge sorozat egy folyamatos nyíró érintkezési felületet alkot. A mozgó pengék gyakran hullámosak vagy lépcsősek, és a köztük és a rögzített pengék közötti rés előre beállítható a megcélzott aprítékméretnek megfelelően. A motor által meghajtott nagy forgatónyomaték hatására az anyag ismétlődő nyíró-, nyomó- és tépőerőnek van kitéve a pengék között, és fokozatosan nagy darabokat bont le előre beállított vastagságú lap--vagy szalagszerű-foszlányokra. A belső megerősítő bordákkal rendelkező üreges vagy merev termékek (például autó lökhárítók vagy műanyag tárolótartályok) esetén az iratmegsemmisítő fokozatosan felszakítja a belső szerkezetet, elkerülve a feszültségkoncentráció okozta elakadást vagy túlterhelést. A folyamat során a hidraulikus adagoló berendezés (ha kényszeradagoló típusú) folyamatosan stabil nyomást fejt ki annak érdekében, hogy az anyag teljes mértékben áthaladjon a pengéken, amíg el nem éri a kívánt kimeneti méretet.
Közvetlenül az aprítási művelet után következik a kiürítési szakasz, amely azonnal eltávolítja az aprított anyagot az aprítókamrából, hogy megakadályozza a felhalmozódást és biztosítsa a későbbi adagolást. Az aprított anyag az ürítőnyíláson keresztül az alatta lévő szállítóberendezésbe (például szalagos szállítószalag vagy szállítócsiga) esik. A folyamatos áramlás érdekében a szállítás irányának és sebességének meg kell egyeznie az aprítógép kapacitásával. Egyes eljárások ebben a szakaszban tartalmaznak egy előzetes szűrőberendezést, amely eltávolítja a túlméretezett, nem teljesen aprított anyagot, visszavezeti az aprítókamrába újrafeldolgozásra, így biztosítva az egyenletes teljesítményt. A port vagy könnyű szennyeződéseket tartalmazó anyagoknál a porgyűjtők vagy a légáramlás-leválasztó segédberendezések egyidejűleg aktiválhatók a környezet porszennyezésének csökkentése és az aprított anyag tisztaságának javítása érdekében.
Az ezt követő csatlakozási szakasz bemutatja az aprítási folyamat döntő szerepét a teljes újrahasznosítási rendszerben. Az aprítógépekből kilépő nagyobb pelyheket vagy anyagcsíkokat jellemzően aprítógépben kell tovább finomítani, hogy elérjük a tisztítási vagy válogatási folyamatokhoz szükséges részecskeméretet (pl. 10–30 mm). A zúzott anyag ezután egy tisztítóvezetékbe kerül, hogy eltávolítsa az olajat, a címkéket és az egyéb rátapadt szennyeződéseket. Ezt követően anyagleválasztáson esik át olyan berendezések segítségével, mint például a levegős leválasztás, a flotáció vagy az elektrosztatikus elválasztás, hogy végül a követelményeknek megfelelő újrahasznosított pelleteket állítsanak elő. Bizonyos speciális forgatókönyvek esetén az aprított anyagot közvetlenül is fel lehet használni az újrahasznosított termékekhez, alacsony pontosságú követelményekkel (például műanyag építőelemek és útalaptöltő anyagok), de az ilyen alkalmazások szigorú ellenőrzést igényelnek a nyersanyag tisztaságára és homogenitására vonatkozóan.
A teljes folyamat tervezésénél és működésénél átfogóan figyelembe kell venni az anyagjellemzőket (méret, keménység, szívósság, forma), a berendezés teljesítményét (lapáthézag, sebesség, nyomaték), valamint a későbbi folyamatok követelményeit (szemcseméret, tisztaság). Az ésszerű takarmányozási előkészítés, a stabil aprítási művelet, a zökkenőmentes kihordás és a későbbi berendezésekkel összehangolt összeillesztés révén a műanyag aprítógépek hatékonyan alakíthatják át a nagy-mennyiségű, nehezen-{-feldolgozható műanyaghulladékot méretezhető aprított anyagokká, jelentősen javítva a műanyag-újrahasznosító rendszerek feldolgozási hatékonyságát és gazdaságosságát, valamint szilárd előlapi támogatást biztosítva a műanyag-újrahasznosító rendszerek fejlesztéséhez.